Hírlevél

Mi mire jó?

Napelem és napkollektor – mi a különbség?

Igaz mindkettő a napsugarakat hasznosítja, de fontos, hogy ne keverjük össze a napelemet a napkollektorral, mivel működési elvük és céljuk eltérő. A napkollektor meleg vizet állít elő, míg a napelem a napsugárzást villamos energiává alakítja.

Na de hogyan is működik egy napelemes rendszer?

A napelemek egyenáramot termelnek, amit a szerkezet lelkének számító inverterbe vezetnek, ami itt váltóárammá alakul.

Mi történik, ha akkor is áramot termel a szerkezetünk, amikor nem használjuk?

Erre két megoldás is adott:

  • Az egyik az úgynevezett- szigetüzemű napelem rendszer.

A napelemek által megtermelt energia ebben az esetben akkumulátorokban tárolódik és onnan használjuk fel.

 

Valahol mindenképpen tárolni kell a fel nem használt áramot (mivel jellemzően nyáron és délben termel a legtöbbet), erre a másik lehetőség:

 

  • Hálózatra visszatöltő napelemes rendszerek

A hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek jelenleg a napenergia-hasznosítás leggazdaságosabb módját jelentik. Átlagos fogyasztás esetén a teljes éves villanyszámla kiváltható ilyen napelemes rendszerrel. A megtermelt  és felnem használt áramot a közüzemi villamos hálózatra tölti fel- lényegében ott tároljuk. A hálózaton tárolt villamosenergiát akkor vesszük vissza, amikor akarjuk. Pl. a nyáron megtermelt többlet energiát télen tudjuk hasznosítani. 

 És most nézzük a Napkollektorok felhasználását

 A napkollektor a napsugárzás hatására közvetlenül meleg vizet vagy meleg levegőt állít elő. A napkollektor a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Bármilyen közeg melegítésére alkalmas, lehet az légnemű vagy folyékony, leggyakrabban víz melegítésére használják. A vízmelegítésre használatos napkollektorok között megkülönböztetünk vákuumcsöves napkollektorokat és síkkollektorokat.

1 m2 napkollektorral nyáron napi 50-60 liter vizet tudunk felmelegíteni 50°C-ra. De a jó minőségű napkollektoros rendszerek nem csak nyáron, hanem – bár természetesen kisebb mértékben - a téli félévben is alkalmasak hőtermelésre. A Napkollektorok sokféle felhasználásra adnak lehetőséget, ilyen pl. padlófűtés, mennyezeti fűtés, melegvíz előállítás vagy a kültéri úszómedence fűtése.

Termoszifonos (keringetőszivettyú nélküli) napkollektor

Ez az egyik legkedveltebb és legkedvezőbb áru használati melegvíz előállító rendszer.

A termoszifon rendszer, egy napkollektorból és tárolótartályból áll, a víz természetes körforgására épül, és nem teszi szükségessé szivattyú vagy vezérlőegység beépítését.

Nagyfokú hatékonysága eredményeképpen, mindössze néhány órányi napsütés után képes a melegvíz szolgáltatásra, így nemcsak a nyári, de a téli hónapok alatt is használható.

Levegő-víz hőszivattyú - Mi is ez pontosan és mire jó?

Alapvetően a levegő-víz hőszivattyúkat fűtésre-hűtésre és melegvíz előállítására használjuk.

A hőszivattyú nem más, mint a ház és környezete hőmérséklet-különbségét használó fűtés és hűtés központi eleme. Némi áram és (zárt rendszerben forgatott) gáz segítségével „kiveszi” a belül lévő meleget, és leadja a környezetének – ezért hideg a tej, és meleg a hűtőgép hátsó része. A hőszivattyú működése gyakorlatilag ugyanez: a környezetből kivont hőt a lakásban (házban) adja le.

 

A hőszivattyú üzemeltetését akár ingyenessé is teheti, ha a rendszert megtámogatjuk napkollektorral és/vagy napelemmel. A kalkulációból soha ne hagyjuk ki, hogy az alacsony rezsi miatt mennyit nő a ház értéke, arról nem is beszélve, hogy a kémény nélküli házzal óvjuk a környezetet is.

Ne felejtsük el, hogy a hőszivattyús rendszer a klímát is feleslegessé teszi (ha kell, nyáron hűt), sőt, a meleg víz készítésében is részt vesz. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha minőségi terméket választunk, és a tervezést, kivitelezést is profikra bízzuk.

Nézzük meg , milyen tényezőktől függ egy levegő-víz hőszivattyú ára.

Az első és leginkább az árat befolyásoló tényező a hőszivattyú teljesítménye hány kW-os. Általában a leggyakoribb méretek a 3,5-16 kW közötti levegő víz hőszivattyúk. Érthető, hogy egy kisebb teljesítményű készülék ára lényegesen olcsóbb, mint egy nagy készüléké.

Fontos tényező ár szempontjából, hogy a levegő víz hőszivattyú milyen kialakítású léteznek monoblokk hőszivattyúk ezek általában a legolcsóbbak, osztott (split) hőszivattyúk ezek árban drágábbak, és léteznek osztott hőszivattyúk melyek beltéri egysége egybe van építve a használati meleg víz tartállyal. Az egybeépített HMV tartállyal ellátott hőszivattyúk a legdrágábbak a levegő víz hőszivattyúk között.

 

Hőszivattyú rendszer árak:

Gyakori kérdés mennyibe kerül egy hőszivattyús rendszer ezt így sajnos nem lehet megmondani, úgy ahogy egy házépítési költségét, sem amíg nincsenek komplett tervek így csak találgatni lehet. Persze egy régi szabály szerint nagyjából meg lehet határozni a költségeket: egy épület teljes kivitelezési költségének 20-25%-át az épületgépészetet teszi ki. Ebben az összegben benne van a víz, csatorna, fűtés, hűtés, gáz stb. Tehát ha egy épület négyzetméter ára a mai normákkal számolva 300-350 ezer Ft/ m2 akkor ebből az épület gépészet minimum 60.000.- Ft/m2 aminek jelentős költségét a fűtés és a hűtés,  kiépítése adja

Elektromos Fűtőszőnyeg

 

Egyszerűen megfogalmazva a fűtőszőnyeg nem más, mit a padlófűtés legújabb és eddigi leggazdaságosabb módja, akár újépítésű házról, akár felújításról legyen szó.

Teljes értékű, kiegészítő és komfortfűtés kialakítására alkalmas padlófűtési rendszer, mely nem igényel különleges előkészületeket sem a burkolat, sem az elektromos hálózat kiépítése során.

Az elektromos fűtőszőnyegek a hagyományos padlófűtésekkel ellentétben nem az aljzatbeton rétegbe kerülnek beágyazásra, hanem a csemperagasztóba, így jelentősen lerövidül a felfűtéshez szükséges idő, elkerülhető a beton tömegéből adódó túlfűtés.

Sokáig a magas energiaárakat emlegették az elektromos fűtés ellenében, ám mára az energiahatékony építkezés olyannyira előtérbe került, hogy jelentősen kisebb teljesítmény is elegendő az ingatlanok fűtésének megoldásához. Sőt, egyre többen alkalmaznak napelemeket az elektromosáram előállítására, így a használatuk gyakorlatilag 0 Ft.

 

Elektromos Fűtőpanelek

 

A hagyományos radiátorok, konvektorok kora leáldozóban van!

A fűtőpanelek az elektromos áramot hőenergiává alakító fűtőeszközök, melyek környezetüknek a hőt két módon adják le:

  • Konvekcióval (áramlásos hőleadással): a fűtőtesttel közvetlen érintkezésbe kerülő levegő felmelegítésével
  • Hősugárzással: a fűtőtest anyagából, távolba terjedő infravörös hullámhosszú sugárzással.

A modern fűtőpanelek biztonságosabbak hagyományos társaiknál, mert működésükhöz nem szükséges nyílt láng, izzószál vagy ventilátor használata, nem bocsátanak ki veszélyes gázokat, működésük zaj és elektroszmog mentes, az egészségre ártalmas fizikai vagy élettani hatásuk nincs. Felületük hőmérséklete nem haladja meg a hagyományos fűtőegységekét (pl. radiátor), nem érik el a 60 fokot, ezért nem is baleset veszélyesek.

A modern, intelligens vezérlésnek köszönhetően a hagyományos fűtőrendszerekhez képest gazdaságosabbak, mert a helyiségek hőmérsékletét folyamatosan mérik, és sokszor rövid ideig fűtenek aktívan, így folyamatosan szinten tartva a helyiségek hőmérsékletét, a lehető legkevesebb elektromos energia felhasználásával.

Amennyiben több információra lenne szüksége, kérem töltse ki az alábbi űrlapot és rövid időn belül felvesszük Önnel a kapcsolatot.

Név
E-mail cím
Telefonszám
Miről szeretne több információt kapni?
Honlap készítés